Szijjártó Péter néha félrehúzta a függönyt a balatonkenesei kampányrendezvényen, és elmesélt egy-egy személyesebb élményt arról, hogyan is zajlik a diplomácia a zárt ajtók mögött. De ettől eltekintve a „Magyarország az utolsó bástya” kampányszöveget tolta. Riport.
A kampányidőszak végéhez közeledve az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy melyik párt mennyi potenciális szavazóját tudja az urnákhoz csábítani. Ebben a versenyben a Fidesz és a Mi Hazánk vezet. A Medián mérése szerint nőtt a párt nélküliek szavazási hajlandósága is, róluk azonban értelemszerűn nem tudni, melyik listára voksolnának.
Ha összejön a nagy terv, az azt jelentené, hogy a következő EP-ben három radikális jobboldali frakció is helyet foglal majd.
Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva ugyanis a bizottság álláspontja szerint kampányeszköznek használt fel gyerekeket, ráadásul mindezt tanítási időben tette.
A miniszterelnök kampánylevele szerint „soha nem volt még ilyen nagy a tét: háború vagy béke, ez a kérdés”, erről szavazunk június 9-én, hiszen „Brüsszel mai urai háborúpártiak”.
Vona Gábor pártján kívül valamennyi párt küld delegáltakat a június 9-i választásokra. A Tisza Párt többet is, mint a DK–MSZP–Párbeszéd.
Nem az a fő kérdés, ki lesz a következő főpolgármester, hanem az, hogy kivel és milyen kompromisszumokat kell majd kötnie a fővárosi közgyűlés működőképessége érdekében – derül ki a Republikon Intézet elemzéséből. Karácsony Gergely újabb ciklusa biztosnak tűnik, de azt koalíciós kényszerhelyzetek alakítják – például Magyar Péterrel is.
Teljesen új stratégiát választott a Fidesz az önkormányzati és EP-választási kampány utolsó hetében, ami leginkább az országot a napokban ellepő aktivistákat is érinti majd. Az ő céljuk idén az elkötelezett Fidesz-szavazók elérése egy olyan választáson, amelyen hagyományosan alacsony a részvételi arány. Ez elsőre könnyű feladatnak tűnhet, de ha tényleg léteznek kiábrándult fideszesek, az a Kubatov-lista eredményességét is érinteni fogja.
Szentkirályi Alexandra levelét ugyanakkor olyan választók is megkapták, akik nem is kínaiak, csak a nevük alapján annak tűnhetnek.
A momentumos Rózsa András áll az élen a közvélemény-kutató friss felmérésében.
Ezúttal kicsit meg kellett dolgozniuk az olvasóknak a főpolgármester lejáratásáért.
A szélsőjobboldali párt elnöke arról is beszélt, szerinte nem minden karlendítés, ami annak látszik.
„Egy olyan lufinak” tartja ezt a kérdést, amellyel a választás utolsó hetében nem kíván foglalkozni.
A legtöbb esetben ez egyszerűen ment, ugyanis a pártok válaszoltak a feltett kérdésekre – egyetlen pártszövetség, a Fidesz–KDNP kivételével. Az ő álláspontjuk is rekonstruálható volt azonban a nyilvános kommunikációjukból.
Miért (nem) volt érdemes kitennie a Fidesznek az asztalra, amije van? Magyarnak vagy Orbánnak lesz nehezebb dolga június 10-étől? Hiba volt-e Vitézy 101 pontja, és miért jók a kerületi politikusok egy vitában? Hol szavazzon egy külhoni ellenzéki? És mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak a magyar politikában? Választási podcastunkban Ésik Sándor és Nagy Iván László ráfordult a kampány utolsó hetére.
A választások előtt osztogat a kormány, amikor viszont túl van rajta, akkor jön a megszorítás, hogy aztán a ciklus végén újra lehessen költekezni – olyan alapvetésként kezeli ezt mindenki, hogy nem is kérdőjelezzük meg, hogy mindig így történik. De valóban ez a helyzet? Látszanak egyáltalán a gazdasági számokon a politikai ciklusok? A válasz bonyolultabb, mint elsőre hinnénk.
Miután cikkben foglalkoztak a közösségi oldalon megosztott fotóival, a független jelölt úgy döntött, visszalép.
Az MSZP-hez és Tóth Csabához köthető Összefogás Zuglóért Egyesület jelöltjeinek szórólapján a Tisza Párt támogatására buzdító felirat szerepel.
„Sem alantas, sem másmilyen” hazugsággal vagy rágalommal nem támadták a politikust – írják.
